pl
MR Szimfonikusok 2022
A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARÁNAK BRAHMS ESTJE. Magyarország (2022). A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében ezúttal Brahms két kulcsfontosságú alkotása hangzik el a Rádiózenekar előadásában. A zeneszerző sok időt töltött a festői szépségű Wörthi-tó partján, ahol 1878 nyarán – kora őszén megszületett a szerző az egyetlen Hegedűversenye, melyet barátjának (és a 19. század egyik legnagyobb hegedűművésznek) Joachim Józsefnek komponált. A két művész Hannoverben találkozott, amikor Brahms még ismeretlen zeneszerző volt, Joachim viszont már tekintélyes muzsikus. A versenymű hegedűszólamának megalkotásában nagy szerepe volt a hegedűművésznek, így szólórészek bizonyságul szolgálnak Joachim rendkívüli virtuozitásáról. A koncert szólistája Oláh Vilmos - aki szólistaként öt földrészen képviselte a magyar kultúrát – egy alkalommal így nyilatkozott: „Hét-nyolc éves lehettem, amikor elkezdtem lemezeket gyűjteni. Joachim József zenélését ezeken a lemezeken hallottam először, és elképesztő hatással volt rám, például Brahms-darabok eljátszásánál irányadó számomra az ő interpretációja.” A hangverseny második felében az utókor szerint Brahms egyik legértékesebb alkotását, az utolsó szimfóniáját hallhatja a közönség. Bár a szerző aggodalmát fejezte ki a mű fogadtatása kapcsán, a bemutató óriási sikert aratott. A művet körüllengi a férfias pátosz és erő, melankolikus dallamvilág, ködös hangszerelés. A IV. (e-moll) szimfónia mesterien meglakoltatott halálvíziója lenyűgöző és felemelő élménnyel gazdagítja a hallgatót. Az est folyamán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vásáry Tamás vezényli.
Więcej informacjiO audycji
A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARÁNAK BRAHMS ESTJE. Magyarország (2022). A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében ezúttal Brahms két kulcsfontosságú alkotása hangzik el a Rádiózenekar előadásában. A zeneszerző sok időt töltött a festői szépségű Wörthi-tó partján, ahol 1878 nyarán – kora őszén megszületett a szerző az egyetlen Hegedűversenye, melyet barátjának (és a 19. század egyik legnagyobb hegedűművésznek) Joachim Józsefnek komponált. A két művész Hannoverben találkozott, amikor Brahms még ismeretlen zeneszerző volt, Joachim viszont már tekintélyes muzsikus. A versenymű hegedűszólamának megalkotásában nagy szerepe volt a hegedűművésznek, így szólórészek bizonyságul szolgálnak Joachim rendkívüli virtuozitásáról. A koncert szólistája Oláh Vilmos - aki szólistaként öt földrészen képviselte a magyar kultúrát – egy alkalommal így nyilatkozott: „Hét-nyolc éves lehettem, amikor elkezdtem lemezeket gyűjteni. Joachim József zenélését ezeken a lemezeken hallottam először, és elképesztő hatással volt rám, például Brahms-darabok eljátszásánál irányadó számomra az ő interpretációja.” A hangverseny második felében az utókor szerint Brahms egyik legértékesebb alkotását, az utolsó szimfóniáját hallhatja a közönség. Bár a szerző aggodalmát fejezte ki a mű fogadtatása kapcsán, a bemutató óriási sikert aratott. A művet körüllengi a férfias pátosz és erő, melankolikus dallamvilág, ködös hangszerelés. A IV. (e-moll) szimfónia mesterien meglakoltatott halálvíziója lenyűgöző és felemelő élménnyel gazdagítja a hallgatót. Az est folyamán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vásáry Tamás vezényli.