es
Mi magunk
Árpád-kori nyelvemlékeink. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2022). Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Kik és hogyan vezették népünket évezredek zivataros történelmén át? Milyen szellemi és épített örökséget hagytak ránk őseink? Hogyan alakítottuk ki sajátosan magyar hagyományunkat? A Magyarságkutató Intézet a legkorszerűbb tudományos módszerekkel tárja fel eredetünket, nyelvünket, történelmünket. Az intézet legfontosabb kutatási területeit és eredményeit hivatott bemutatni a „Mi magunk” című sorozatunk. Történelem, régészet, archeogenetika, nyelvészet, nyelvtörténet, nyelvtervezés, néprajz és népzene, eszmetörténet, klasszika-filológia, … Műsorainkban feltárjuk a legérdekesebb és legfontosabb kutatási területeinket, eredményeinket, amelyekkel a magyar, a nemzeti identitást is erősítjük határainkon innen és túl. Tihanyi Alapítólevél, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária siralom, Anonymus Gestája – ezek a legismertebb Árpád-kori nyelvemlékeink, melyeket iskolai tanulmányainkból a legtöbben fel tudunk idézni. Az államalapítástól számított ezeréves történelmünk írásbeli bizonyítékai azok a magyar szavak, mondatok, vagy mondattöredékek, melyek a fennmaradt legkorábbi szövegemlékeinkben szerepelnek. Miről árulkodnak a mai ember számára furcsának, sőt olykor idegennek tűnő szavak? A nyelvtörténészek miért kutatják a mai napig ezeket a szövegemlékeket? Egyáltalán mivel foglalkozik egy nyelvtörténész?
más informaciónSobre el evento
Árpád-kori nyelvemlékeink. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2022). Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Kik és hogyan vezették népünket évezredek zivataros történelmén át? Milyen szellemi és épített örökséget hagytak ránk őseink? Hogyan alakítottuk ki sajátosan magyar hagyományunkat? A Magyarságkutató Intézet a legkorszerűbb tudományos módszerekkel tárja fel eredetünket, nyelvünket, történelmünket. Az intézet legfontosabb kutatási területeit és eredményeit hivatott bemutatni a „Mi magunk” című sorozatunk. Történelem, régészet, archeogenetika, nyelvészet, nyelvtörténet, nyelvtervezés, néprajz és népzene, eszmetörténet, klasszika-filológia, … Műsorainkban feltárjuk a legérdekesebb és legfontosabb kutatási területeinket, eredményeinket, amelyekkel a magyar, a nemzeti identitást is erősítjük határainkon innen és túl. Tihanyi Alapítólevél, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária siralom, Anonymus Gestája – ezek a legismertebb Árpád-kori nyelvemlékeink, melyeket iskolai tanulmányainkból a legtöbben fel tudunk idézni. Az államalapítástól számított ezeréves történelmünk írásbeli bizonyítékai azok a magyar szavak, mondatok, vagy mondattöredékek, melyek a fennmaradt legkorábbi szövegemlékeinkben szerepelnek. Miről árulkodnak a mai ember számára furcsának, sőt olykor idegennek tűnő szavak? A nyelvtörténészek miért kutatják a mai napig ezeket a szövegemlékeket? Egyáltalán mivel foglalkozik egy nyelvtörténész?