sk
Rossini: Olasz nő Algírban - Opera két felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal
Magyarország (2017). Az alig egy hónap alatt komponált mű premierjére 1813-ban, a velencei San Benedetto Operaházban került sor. A szövegkönyvet Angelo Anelli jegyzi, aki saját, 1808-ban a milánói Scalában bemutatott, Luigi Mosca azonos című zenedrámájához írt librettóját dolgozta át az akkor huszonegy éves Rossini javaslatára. A fiatal zeneszerző kirobbanóan sziporkázó muzsikájában a vígoperai műfaj zenei stílusjegyeinek egész arzenálját vonultatja fel, és tökéletes érzékkel használja a commedia dell’artéból jól ismert karaktereket és fordulatokat is. A darab a velencei premier után azonnal meghódította Itália és Európa fontosabb városait, 1819-ben már a Pesti Nemzeti Színház is repertoárjára tűzte. Az Olasz nő később kikopott a nemzetközi repertoárból, míg a II. világháború után vissza nem szerezte megérdemelt helyét a dalszínházak műsorán. Gioachino Rossini egyik legtöbbet játszott vígoperája a Nádasdy Kálmán- és Déryné-díjas Szabó Máté rendezésében a felhőtlen szórakoztatás céljával született, orientalista környezetbe helyezett, mégis ízig-vérig olasz szabadulás-történet fókuszában a nemek és kultúrák harca áll. Koncepciója szerint „ez a história inkább a férfiakat készteti szembenézésre magukkal, az előadás pedig céljaink szerint az egészségtelen férfidominanciával szembeni kritika lesz”. Isabella, olasz nő - MESTER VIKTÓRIA, Lindoro, a kedvese - ALASDAIR KENT, Musztafa, algíri bej - PALERDI ANDRÁS, Elvira, a felesége - SÁFÁR ORSOLYA, Zulma, a bizalmasa - BALGA GABRIELLA, Taddeo, Isabella kísérője Bruno Taddia - ALI DOBÁK ATTILA. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, a Honvéd Férfikar. Vezényel: FRANCESCO LANZILLOTTA.
Viac informáciíO programe
Magyarország (2017). Az alig egy hónap alatt komponált mű premierjére 1813-ban, a velencei San Benedetto Operaházban került sor. A szövegkönyvet Angelo Anelli jegyzi, aki saját, 1808-ban a milánói Scalában bemutatott, Luigi Mosca azonos című zenedrámájához írt librettóját dolgozta át az akkor huszonegy éves Rossini javaslatára. A fiatal zeneszerző kirobbanóan sziporkázó muzsikájában a vígoperai műfaj zenei stílusjegyeinek egész arzenálját vonultatja fel, és tökéletes érzékkel használja a commedia dell’artéból jól ismert karaktereket és fordulatokat is. A darab a velencei premier után azonnal meghódította Itália és Európa fontosabb városait, 1819-ben már a Pesti Nemzeti Színház is repertoárjára tűzte. Az Olasz nő később kikopott a nemzetközi repertoárból, míg a II. világháború után vissza nem szerezte megérdemelt helyét a dalszínházak műsorán. Gioachino Rossini egyik legtöbbet játszott vígoperája a Nádasdy Kálmán- és Déryné-díjas Szabó Máté rendezésében a felhőtlen szórakoztatás céljával született, orientalista környezetbe helyezett, mégis ízig-vérig olasz szabadulás-történet fókuszában a nemek és kultúrák harca áll. Koncepciója szerint „ez a história inkább a férfiakat készteti szembenézésre magukkal, az előadás pedig céljaink szerint az egészségtelen férfidominanciával szembeni kritika lesz”. Isabella, olasz nő - MESTER VIKTÓRIA, Lindoro, a kedvese - ALASDAIR KENT, Musztafa, algíri bej - PALERDI ANDRÁS, Elvira, a felesége - SÁFÁR ORSOLYA, Zulma, a bizalmasa - BALGA GABRIELLA, Taddeo, Isabella kísérője Bruno Taddia - ALI DOBÁK ATTILA. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, a Honvéd Férfikar. Vezényel: FRANCESCO LANZILLOTTA.