en
MR Szimfonikusok 2022
A Magyar Rádió Zenei Együtteseinek estje a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterméből. Magyarország (2022). A magas művészi értékeket képviselő produktumok ugyan önmagukért beszélnek, de az alkotó személyes indíttatásának története mégis közelebb hozza, feltárja a szerző legbelsőbb sugallatait. A komponista, aki az 1930-as évek közepén életre hívta és megszervezte a későbbi Rádiózenekart, emigránsként talált menedéket Amerikában. S hogyan elevenedett meg benne a szabadság földje? Dohányi Ernő: Amerikai rapszódiájában reflektál saját helyzetére, s az idegen vidék népdalai köré fűzi nagyszabású alkotását. Az est további részében olyan zeneművek hangoznak el, melyek az egyik legmeghatározóbb és legbonyolultabb emberi köteléket: a művész apa – művész fiú kapcsolatot elevenítik meg különböző aspektusból. Dohnányi huszonévesen komponálta a Koncertdarab csellóra és zenekarra c. hangversenydarabját, mely magán hordozza a gyermekkorában megelevenedő Brahms-i német romantika zeneiségét, s mely mű egyfajta memoár a kiváló gordonkajátékos családfőről, Dohnányi Frigyesről. Talán a legmegrendítőbb zenei forma a gyászmise, mely a szeretett hozzátartozó emléke előtt tiszteleg. Andrew Lloyd Webber: Requiem néhány évvel a zeneszerző édesapja elvesztése után keletkezett. A sikeres musical komponista a saját melodikus nyelvére alakította az egyházzenei műfajt. A természetes dallamvilág és élénk ritmusok sodrása magával ragadja a hallgatóságot. A koncerten közreműködik: Kolonits Klára (szoprán), László Boldizsár (tenor), Rétháti Borbála és Zsolnay Orsolya (a Magyar Rádió Gyermekkórusa tagjai), Fenyő László (cselló). Karmester: Kovács László. A felvétel a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében készült.
More informationAbout show
A Magyar Rádió Zenei Együtteseinek estje a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterméből. Magyarország (2022). A magas művészi értékeket képviselő produktumok ugyan önmagukért beszélnek, de az alkotó személyes indíttatásának története mégis közelebb hozza, feltárja a szerző legbelsőbb sugallatait. A komponista, aki az 1930-as évek közepén életre hívta és megszervezte a későbbi Rádiózenekart, emigránsként talált menedéket Amerikában. S hogyan elevenedett meg benne a szabadság földje? Dohányi Ernő: Amerikai rapszódiájában reflektál saját helyzetére, s az idegen vidék népdalai köré fűzi nagyszabású alkotását. Az est további részében olyan zeneművek hangoznak el, melyek az egyik legmeghatározóbb és legbonyolultabb emberi köteléket: a művész apa – művész fiú kapcsolatot elevenítik meg különböző aspektusból. Dohnányi huszonévesen komponálta a Koncertdarab csellóra és zenekarra c. hangversenydarabját, mely magán hordozza a gyermekkorában megelevenedő Brahms-i német romantika zeneiségét, s mely mű egyfajta memoár a kiváló gordonkajátékos családfőről, Dohnányi Frigyesről. Talán a legmegrendítőbb zenei forma a gyászmise, mely a szeretett hozzátartozó emléke előtt tiszteleg. Andrew Lloyd Webber: Requiem néhány évvel a zeneszerző édesapja elvesztése után keletkezett. A sikeres musical komponista a saját melodikus nyelvére alakította az egyházzenei műfajt. A természetes dallamvilág és élénk ritmusok sodrása magával ragadja a hallgatóságot. A koncerten közreműködik: Kolonits Klára (szoprán), László Boldizsár (tenor), Rétháti Borbála és Zsolnay Orsolya (a Magyar Rádió Gyermekkórusa tagjai), Fenyő László (cselló). Karmester: Kovács László. A felvétel a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében készült.