es
Az újító József nádor (Politikai viták Metternichhel)
Politikai viták Metternichhel. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József főherceg mindig végrehajtotta a Bécsből kapott utasításokat, így családi és dinasztikus lojalitásához természetesen nem férhetett kétség. Ám a hazai viszonyok közelebbi ismeretében realista, a magyar érzékenységeket kímélő, sőt mindinkább az eltérő érdekek egyeztetésére törekvő javaslatokkal igyekezett befolyásolni bátyja kormányzatát. A Habsburg Birodalom elkerülhetetlen modernizációjának folyamatában olyan irányzatot képviselt, amely nem az osztrák-cseh tartományok egyoldalú támogatását, hanem mellettük Magyarország – reális területi, népességi és gazdasági súlyának megfelelő – arányos és párhuzamos fejlesztését tartotta a követendő útnak. Ám Ferenc jellemének és uralkodói gyakorlatának ismeretében aligha csodálhatjuk, hogy – a bécsi abszolutizmus és az örökös tartományok kizárólagos támogatását erőltető tanácsosai hatására – nemcsak mellőzte öccse javaslatait, de már-már kóros bizalmatlanságával időnként a nádor szeparatisztikus törekvéseiről terjesztett, alaptalan bécsi pletykákat is elhitte. Kezdetben Colloredo gróf, majd Anton von Baldacci, végül az utolsó 30 évben Metternich herceg volt az az ellenfél, akinek ellenállásán sajnos megtörtek a főherceg reményei. A bizalmatlanságot tapasztalva így lassan lemondott arról, hogy hatást gyakoroljon az udvar irányvonalára. A mérsékelt reform, az anyagi viszonyok javítása, az életkörülmények polgárosítása iránti vonzódásának azonban hálás örömmel látta hasznát a reformkori Magyarország.
más informaciónSobre el evento
Politikai viták Metternichhel. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József főherceg mindig végrehajtotta a Bécsből kapott utasításokat, így családi és dinasztikus lojalitásához természetesen nem férhetett kétség. Ám a hazai viszonyok közelebbi ismeretében realista, a magyar érzékenységeket kímélő, sőt mindinkább az eltérő érdekek egyeztetésére törekvő javaslatokkal igyekezett befolyásolni bátyja kormányzatát. A Habsburg Birodalom elkerülhetetlen modernizációjának folyamatában olyan irányzatot képviselt, amely nem az osztrák-cseh tartományok egyoldalú támogatását, hanem mellettük Magyarország – reális területi, népességi és gazdasági súlyának megfelelő – arányos és párhuzamos fejlesztését tartotta a követendő útnak. Ám Ferenc jellemének és uralkodói gyakorlatának ismeretében aligha csodálhatjuk, hogy – a bécsi abszolutizmus és az örökös tartományok kizárólagos támogatását erőltető tanácsosai hatására – nemcsak mellőzte öccse javaslatait, de már-már kóros bizalmatlanságával időnként a nádor szeparatisztikus törekvéseiről terjesztett, alaptalan bécsi pletykákat is elhitte. Kezdetben Colloredo gróf, majd Anton von Baldacci, végül az utolsó 30 évben Metternich herceg volt az az ellenfél, akinek ellenállásán sajnos megtörtek a főherceg reményei. A bizalmatlanságot tapasztalva így lassan lemondott arról, hogy hatást gyakoroljon az udvar irányvonalára. A mérsékelt reform, az anyagi viszonyok javítása, az életkörülmények polgárosítása iránti vonzódásának azonban hálás örömmel látta hasznát a reformkori Magyarország.