cs
A kinematográfus
Dokumentumfilm, Magyarország (2022). Medvigy Gábor, operatőr és Bollók Csaba, filmrendező méltó portréfilmet készítettek, tisztelettel adózva örökérvényű, halhatatlan Mesterüknek, Tóth Jánosnak, aki a XX. század utolsó kinematográfusa. Formabontó, hiánypótló emlékfilm Tóth János (1930-2019) operatőr-rendezőről, a magyar film legendás alakjáról. Ő állt a kamera mögött egyebek mellett Makk Károly Szerelem és Macskajáték című filmjeinek forgatásán, ő volt Huszárik Zoltán Elégia című legendás rövidfilmjének operatőre és a Szindbád társforgatókönyvírója is. A 2019-ben elhunyt Kossuth-díjas alkotó, a Nemzet Művésze életművét leginkább Zalán Vince kifejezésével, a „Kinematográfus” szóval lehetne leírni. Megvigy Gábor és Bollók Csaba filmje a „fény poétájának” kivételes személyiségét, az életmű legfontosabb állomásait idézi meg, sok archív, felújított filmanyaggal. Tóth János kinematográfus az ősmozi Mestere, a szó nemes értelmében. Mestersége teljes egyszerűséggel képművész. Játékfilmjei, rövidfilmjei, érzékeny filmetűdjei kivételes vizuális képzelőerővel és tehetséggel megalkotott mozgóképek, melyeknek minden egyes filmkockája tisztelgés az ősmozi előtt. Különös atmoszférájú alkotásai és örök etűdjei egy ősi képművész és filozófus üzenetét hordozzák. Tóth János, „a kinematográfus”, azaz képíró alapvetően meghatározta a magyar film formanyelvének fejlődését. Sosem pusztán kimagasló operatőri vagy írói munkáról beszélhetünk azokban a filmekben, amelyekben dolgozott. Ő mindig „a film nyelvében gondolkodott” (Bódy Gábor), s ez nemcsak az olyan nagyjátékfilmekben jelent meg, mint a Szindbád, a Szerelem, vagy a Macskajáték, hanem már az ezeket előkészítő, a Balázs Béla Stúdióban forgatott kísérleti rövidfilmekben is: Elégia, Capriccio, Kedd, Igézet, Testamentum. Minden nemzet úgy fecséreli el a saját tehetségeit (is), ahogy akarja, halljuk a narrátor, Molnár Piroska hangján, hiszen az 1930-ban született Tóth János a nyolcvanas évek végén, 58 évesen készített utoljára filmet, amikor még bőven lett volna benne alkotóerő. Medvigy Gábor operatőr-rendező és Bollók Csaba rendező éppen azért készített róla filmet, mert már azok a fiatalok sem ismerik, akik filmes pályára készülnek, és nem tudják, hogy Makk Károly Szerelem (1971) vagy Macskajáték (1972) című filmjének költőisége mögött is őt kell keresnünk.
Více informacíO pořadu
Dokumentumfilm, Magyarország (2022). Medvigy Gábor, operatőr és Bollók Csaba, filmrendező méltó portréfilmet készítettek, tisztelettel adózva örökérvényű, halhatatlan Mesterüknek, Tóth Jánosnak, aki a XX. század utolsó kinematográfusa. Formabontó, hiánypótló emlékfilm Tóth János (1930-2019) operatőr-rendezőről, a magyar film legendás alakjáról. Ő állt a kamera mögött egyebek mellett Makk Károly Szerelem és Macskajáték című filmjeinek forgatásán, ő volt Huszárik Zoltán Elégia című legendás rövidfilmjének operatőre és a Szindbád társforgatókönyvírója is. A 2019-ben elhunyt Kossuth-díjas alkotó, a Nemzet Művésze életművét leginkább Zalán Vince kifejezésével, a „Kinematográfus” szóval lehetne leírni. Megvigy Gábor és Bollók Csaba filmje a „fény poétájának” kivételes személyiségét, az életmű legfontosabb állomásait idézi meg, sok archív, felújított filmanyaggal. Tóth János kinematográfus az ősmozi Mestere, a szó nemes értelmében. Mestersége teljes egyszerűséggel képművész. Játékfilmjei, rövidfilmjei, érzékeny filmetűdjei kivételes vizuális képzelőerővel és tehetséggel megalkotott mozgóképek, melyeknek minden egyes filmkockája tisztelgés az ősmozi előtt. Különös atmoszférájú alkotásai és örök etűdjei egy ősi képművész és filozófus üzenetét hordozzák. Tóth János, „a kinematográfus”, azaz képíró alapvetően meghatározta a magyar film formanyelvének fejlődését. Sosem pusztán kimagasló operatőri vagy írói munkáról beszélhetünk azokban a filmekben, amelyekben dolgozott. Ő mindig „a film nyelvében gondolkodott” (Bódy Gábor), s ez nemcsak az olyan nagyjátékfilmekben jelent meg, mint a Szindbád, a Szerelem, vagy a Macskajáték, hanem már az ezeket előkészítő, a Balázs Béla Stúdióban forgatott kísérleti rövidfilmekben is: Elégia, Capriccio, Kedd, Igézet, Testamentum. Minden nemzet úgy fecséreli el a saját tehetségeit (is), ahogy akarja, halljuk a narrátor, Molnár Piroska hangján, hiszen az 1930-ban született Tóth János a nyolcvanas évek végén, 58 évesen készített utoljára filmet, amikor még bőven lett volna benne alkotóerő. Medvigy Gábor operatőr-rendező és Bollók Csaba rendező éppen azért készített róla filmet, mert már azok a fiatalok sem ismerik, akik filmes pályára készülnek, és nem tudják, hogy Makk Károly Szerelem (1971) vagy Macskajáték (1972) című filmjének költőisége mögött is őt kell keresnünk.